Az első néhány hónap tapasztalata

    Az első hónapokban sokat idegeskedtem vezetés közben. Nem ismertem az autót, sokig tartott, míg hozzászoktam. Hetekig „körül sem néztem” benne:). Furcsa volt, hogy én vezettem. Addig csak utas voltam. Amikor először kitakarítottam, akkor „fedeztem fel” igazán.

A vezetésről...

   Sokáig nagyon lassan mentem. Nem mertem szűk utcákba bemenni. Csak olyan helyen parkoltam, ahol nagyon kevés autó állt meg. Úgy indultam el, hogy előtte megterveztem az útvonalat.

   Mindenki kielőzött, nagyon ügyetlennek éreztem magam. Megijedtem, ha a belső tükörből megláttam, hogy valaki van mögöttem. Különösen akkor, ha meg is állt. Akkor még nem tudtam olyan gyorsan kikanyarodni forgalmasabb utakra, lassan indultam el akkor is, ha a lámpa zöldre váltott.

   Egy idő után mindez már megszokottá vált. Azt mondogattam magamban: mindenki volt kezdő. Ha ezt valaki nem érti meg, akkor is így van. Gyakorolni kell! Minél többet vezetni. Ha lehet, minden nap. És nemcsak a megszokott útvonalon, hanem mindenfelé!

   Az autós társakkal kapcsolatban csak jót tudok mondani. Talán egyszer dudáltak rám, mert nem tudtam a főútra kikanyarodni, ahol ráadásul olyan kanyar van, ami nem látható jól be. Hiába dudált rám a mögöttem lévő, kénytelen volt várni.

   Szerencsére már ilyen problémáim nincsenek. Hat hónapos a jogosítványom, majdnem minden nap vezetek. Bevallom, még mindig olyan parkolóhelyeket keresek, ahol biztonságosan be tudok állni. Legjobban azokat a parkolókat szeretem, amik merőlegesen vannak az útra. Oda nyugodtan be lehet tolatni, és tuti, hogy nem állnak rám. Viszont megtanultam tükörből betolatni a garázsba, ez egy hatalmas sikerélmény volt:). Többször vezettem Pesten. Ezek a pesti utak nagyon nehezek és fárasztóak voltak, de rengeteget tanultam. Már nem félek előzni sem.

   Most kezdem nagyon élvezni a vezetést. Bátor lettem. Elvezetnék akár a világ végére is. Nem félek semmitől. Most kell majd vigyáznom :).

   A „T” betűs matricát nem tettem ki az autóra. Azt mondták, ha kiteszem, „ledudálnak”. A türelmetlenebbek matrica nélkül is megteszik. De mint írtam is, az emberek többsége nagyon rendes, udvairas. Igyekszem én is közéjük tartozni.